• humgor

Még soha nem volt ilyen autó - az EDSEL történet.

Frissítve: 2020. okt 25.

'58 Edsel Parcel 1/25 AMT - makett és háttér


A nemrégen megjelent AMT-s írás kapcsán már szóba került ez a készlet és többen kommenteltétek, hogy összeraktátok és ajánjátok, mert szép kit. Ezért készült egy kis összefoglaló a kocsi háteréről és a makettről azoknak akiket érdekekel a téma, és gondolkoznak a makett összeépítésén.




A EDSEL márka története az ötvenes évek közepétől kezdődik, amely márkát a Ford Motor Company tervezett-, fejlesztett- és gyártott az 1958, 1959 és 1960 modellévekben.


Az Edsel segítségével a Ford arraszámított, hogy jelentős előretörést hoz a cégnek ez az új márka, mind a General Motors, mind a Chrysler elleni küzdelemben. A Fordnak ebben az időben alapvetően jól ment a sora ugyan, amit főleg a Thunderbird nevű modelljük sikerének köszönhettek, de szerették volna megszünteti a saját és GM közötti szakadékot az amerikai hazai autóipari piacon


Ekkor döntöttek amellett, hogy létre kéne hozni még egy márkát, amit a hétköznapi Fordok és a luxust jelentő Lincoln közé szándékoztak pozicionálni.

Sajnos a projekt nagyon rövid idő alatt megbukott, gyakorlatilag két-három évig tartott a próbálkozás. Ennek a projektnek volt része a PACER nevű tipus is. Az anyavállalat a FORD igyekezetést mutatja, hogy akkor offenzívát indított el, hogy az EDSEL márka 7 modellel jelent meg a piacon, és egy olyan hatalmas reklámoffenzivát indítottak el, amely addig az amerikai autómarketingben ismeretlen volt. De a Ford belső terveivel és előrejelzéseivel ellentétben az Edsel soha nem szerzett népszerűséget a kortárs amerikai autóvevők körében, és rosszul értékesítették. A Ford Motor Company dollármilliókat veszített az Edsel fejlesztése, gyártása és marketingje miatt.

Ezután következett az, ami talán leginkább okolható a márka kudarcáért: a kocsikat mint forradalmian új modelleket mutatták be agresszív reklámkampány keretében 1957. szeptember 4-től, melyet fellengzősen csak „E-nap”-nak neveztek.



Bár a modellek valóban rendelkeztek számos újdonsággal, mint a kormányagyba épített nyomógombos Tele­touch-sebességváltó, a be­ál­lít­ha­tó se­bes­ség­ha­tár­ra vö­rös fén­­nyel fi­gyel­mez­te­tő-, for­gó szám­la­pos se­bes­ség­jel­ző-, az ala­csony olaj­szint­re és -nyomásra, be­hú­zott rögzítő­fék­re, ala­csony üzem­anyag­szint­re-, túl hi­deg és me­leg mo­tor­ra fi­gyel­mez­te­tő lámpa, alapfelszereltségű biztonsági öv, vagy a gyerekzár a hátsó ajtón, de ezekkel együtt sem voltak olyan forradalmi járművek, mint ahogy azokat a reklámokban lefestették, inkább voltak az átlagnál díszesebb Fordok.


A legnagyobb hiba a "pozicionálás" volt, azaz az új márka helyét nem jól határozták meg az eddigi márkastruktúrában.

Ráadásul az Edselek különböző típusait különböző gyárban szerelték össze: a két ol­csób­bik mo­dell, a Ranger és a Pacer elő­ál­lí­tá­sát Ford-, a drá­gább Cor­sair és Cita­tion típu­so­két pe­dig Mer­cury-üze­mek vé­gez­ték az USA több pont­ján és Ka­na­dá­ban. A „hon­ta­lan” Edsel­lel min­den­hol csak úgy mel­lé­ke­sen fog­lal­koz­tak, rá­adá­sul nem volt egysé­ges mi­nő­ség-el­len­őr­zés, minden­nek pon­tat­lan­ság és vál­to­zó ös­­sze­sze­re­lé­si szín­vo­nal lett a kö­vet­kez­mé­nye.A másik érdekes probléma pedig a formatervvel volt.





Ez most szép?

Hát, ugye, amikor ez a kérdés elhangzik, az kicsit olyan, mint anikor fiatal korunkban a buli után meséli a haverod, hogy van egy új csaja, fantasztikus testtel és az arca is olyan "érdekes". Többen idegenkedtek az Edsel arculatának is tekinthető ovális hűtőmaszkjától is, mellyel kapcsolatban számos gúnynév is született, sokan egyenesen női nemi szervre asszociáltak. A felfokozott várakozás okozta csalódás mellett az is visszavetette az eladásokat, hogy egy akkor végigsöprő recesszió miatt kevesen akartak nagy fogyasztású autót venni.


Az Edsel-t a Ford Motor Company újonnan alakult részlegén keresztül kellett értékesíteni, a Ford-divízió, a Mercury-divízió, a Lincoln-divízió és (újonnan alakult, de rövid életű) Continemtal divizíó társaként. A függetlenként mükődő Edsel divízió 1956 novemberétől 1958 januárjáig létezett, ezt követően az Edsel értékesítési és marketing műveleteit integrálták a Mercury-Edsel-Lincoln divízióba (M-E-L).


Kezdetben az Edsel-t új hálózaton keresztül értékesítették, amelybe körülbelül 1177 kereskedő került.


Így ez 10 000-re növelte az összes Ford-termék ( minden brand ) kereskedőinek számát. Amint nyilvánvalóvá vált, hogy az Edsels nem fut be, ezek közül a kereskedők közül sokan a Ford Motor Company ösztönzésével felvették Lincoln-Mercury, a brit Ford vagy a német Ford franchise-okat a márkakereskedéseikbe, és tovább árulták a FORD birodalom termékeit, de néhány kereskedő azonban bezárt.


A PACER történet

A PACER -t 1958-ban mutatták be, de az 1958-as modelévre már ki is vetezették a kínálatból. Erre szokták mondani a veterán autósok, hogy dupla öröm egy ilyen autót megvenni, mert alig van belöle.

A PACER a rövidebb, keskenyebb Ford alváz tipuskra épült ésegy lépést jelentett az alap Ranger modellel szemben. Valamennyi Pacer a Ford 118-as (2997 mm) tengelytávjával járt, és ugyanaz volt mint a Ranger motorválasztéka. Alapfelszereltségként 303 LE (226 kW) (5,9 L) FE V8. A háromfokozatú kézi sebességváltó is alapfelszereltség volt. A vásárlók emellett háromfokozatú automata sebességváltóra is áttérhetnek, standard oszlopra szerelt sebességváltóval, vagy választhatják az Edsel nagyon népszerűsített, de problémára hajlamos Teletouch automatáját.





A Pacer megkapta a kontúrozott üléstámlákat, a nejlon kárpitot, a színes padlószőnyeget, valamint az extra rozsdamentes acél külső és belső díszelemeket és az ablak díszléceket. Elérhető volt egy alap fűtés (92 USD opcióként) és rádió (95 USD), és a légkondicionálás is választható volt (417 USD). A fordulatszámmérő opcionális volt.

A Pacer modell teljes értkesítése az Egyesült Államokban és Kanadában 20 988 darab volt összesen, ára 2700–2993 USD között mozgott. Annak ellenére, hogy a legjobban eladott 1958-as Edsel-modellek közé tartozott, a Pacer-t az 1958-as modellév végén megszüntették.


A MAKETT

Szóval izgalmasan történet ez. Na de milyen a makett?





A doboz a klasszikus AMT doboz, amely teljesen más méretű, mint a szokásos autómakett dobozok. A garfika, mint a legtöbb szettnél nagyon látványos, vintage hatással operál, olyan érzésed van, mintha ezeket a rajzokat tényleg 1958-ban rajzolták volna meg. A boríton egy sárga fehér kombinációban gyártott PACER látható. Az oldalakon egy kis ízelítő a motorrol és pár alkatrészről.





A dobozon még található egy fehér piros verzó rajza is a következő felírattal: special option. A doboz alján található pár rajz az öntőformákról és egy nyereményjátékra felhívó matrica. A a QR kódod beszkeleled, akkor eljutsz egy olyan oldalra, ahol a megvásárolt termékkel kapcsolatban részt vehetsz egy FORD nyereményjátékon. Mondjuk itt a serial number fület kitölti a rendszer a szkenelés után, az igazoló kód pedig ott van a matricán, azt be kell pötyögni. Amúgy nyertem is, egy FORD gyári háttérképet. Na azutám beleszaladtam egy kérdőívbe, de azt is kitöltöttem, de a FORD GT háttérkép már megvan. Íme.





A dobozban található leírás jól áttekinthető, ami egy kicsit időt igényel az az, hogy átnézd a festési útmutatót. Itt egy táblázat mutatja a karosszéria elsődleges és a másodlagos szineinek variációit, plusz van egy másik táblázat a beltér kombinációról, illetve ebből kiderül az összes kombináció együtt.





Ennél a pontnál gondolkoztam el, hogy ha az az igazin is így volt, akkor ezt hogy is gondolta valaki, hogy nyereséges gyártással fut. Egy példa: ha a karosszéra a "Janquil" Yellow alapszínnel párosítható 7 mellékszínnel és 2 fajta belső színkompozicióval. A leírás többi része átláthatónak tünik, értehtően vezet végig, bár összerakás után kiderül majd.





Fotó: Myn Transport Blog, gtcarlot.com és saját készítés


Ha már raktál össze ilyen járgányt és kedved lenne megmutatni, küld el nekünk a fotókat.

265 megtekintés0 hozzászólás